Nagy utazás az életünk

Július 1-2-re szervezték meg idén a falunapot nagymamám szülőhelyén. Első napra a Tankcsapda rockzenekart hívták meg fellépni, szombaton csak ők, illetve az előzenekaruk lépett fel.

Na de kapóra jött, hogy már péntektől szabin vagyok, és útirányban hazafelé nagyiékhoz megnézhetnénk a rajzó kérészeket, valamint akkor olvastam, hogy Nyíregyháza mellett egy tanyán pont akkor lesz záró levendulapiknik, mely 18 órakor kezdődik. Így hát végleg eldőlt, a szokásoktól eltérően délelőtt helyett délután fogunk elindulni. Így is lesz még 2 teljes napunk a nagyiéknál.

Eljött a péntek, június utolsó napja, az utazás ideje. 15:30 körül elindultunk Ferenctanyára. Itt lesz a Levendulaszüret és piknik 18 órától. Persze anyu navigálásával sikerült eltévedni és az eggyel korábbi lehajtónál jöttünk le az autópályáról. Időben nem is volt eltérés, de az út minősége hagyott kívánnivalót maga után.

Magán a pikniken mi nem akartunk részt venni, ez ugyanis abból állt volna, hogy veszünk egy kosarat, amiben van kolbász, kenyér, paprika, paradicsom. Szóval amivel lehet igazi piknikezni. De erre nekünk nem lett volna időnk. Inkább csak szedtünk, fényképezgettünk. Persze velünk volt Bogár kutya is, aki nem fért a bőrében a sok idegen szag és ember miatt. 🙂

„Aratás” után irány az M3 vége, Vásárosnamény, majd Gergelyugornyán át Tivadar – Kisar közti Tisza híd.
A naményi hídon átkelve anyu meg látott kérészrajt, de mire leértünk a partra kocsival, már nyoma sem volt. Így hát irány tovább a következő helyszínre. Oda már csak 20:30 magasságában értünk, így sajnos semmit nem láttunk. Mint később kiderült, egy órával korábban, 19:30 körül volt egy több ezres rajzás. Így hát marad a következő este. Most már csak haza kell érni. Még sosem mentünk ilyen későn. Mama ilyenkor már rég alszik, most viszont még várt ránk. Gyors üdvözlés, majd vacsora után irány az ágy és alvás, hiszen nem csak ez a nap, de a következőek is mozgalmasak lesznek.

Szombaton korán ébredtem. Természetesen szokás szerint a kiskutyám anyjával együtt elszöktek, mert menni kell a gazdi (nagynéném) után, hiába van otthon mindenki a gazdán kívül.
Nagynéném reggelente újságot hord, ezért maradtak otthon a kutyák, és ezért is akartak utána menni. Alighogy felébredtem, megreggeliztem, és megittam a kávémat, már meg is jöttek a kutyák. Persze Bogár megint tele bogánccsal jött haza.
Estére terveztük a visszatérést a hídra, míg a falunap előestéjén a Tankcsapda ad koncertet a sportpályán. Délelőtt még nem sok minden történt, berendezkedtek az árusok, beüzemelték a körhintát. 17 órakor nyitották meg a kaput a Tankcsapda koncertre, melyre 3000 Ft volt a belépő. Mi viszont a koncert helyett a Tivadari hidat vettük célba. Már mondhatni korán odaértünk, 18:30 körül már ott voltunk. Tudtuk előző napi Facebook posztokból, hogy 19 óra körül kezdődött előző nap egy ezres nagyságú rajzás. Velünk együtt többen várták már, és a fecskék is fel-alá repkednek. Végül szép lassan megjelentek a kérészek. Nem voltak nagy számban, csak utórajzást láthattunk pár százas nagyságrendű egyeddel. Sajnos ez a látvány nem teljes, de így is több, mint a semmi.

Kb fél órát vártunk még, aztán megnéztük a régi nyaralóövezetet és azon tanakodtunk, vajon hogyan lehetne újra életet lehelni bele, hogy olyan legyen, mint 15-20 évvel ezelőtt. Akkor ugyanis tömegek látogattak ki ide. Rengeteg „lábas” ház, nyaraló épült ide, még most is megvan a szórakoztató-központ épülete, alul csocsó, léghoki, billiárd volt, fent pedig esténként diszkó. Több étterem is volt, ma is üzemel ott egy pizzázó, ahol most is többen ültek és várták a pizzát. A strandhoz közelebb pedig egy kisbolt is volt, ahol limonádét és jégkását is be lehetett szerezni. Találtunk egy eladó kőházat, később felhívjuk, megkérdezzük, mennyibe is kerülhet. „Városnézés” után az útirány vissza aludni.

És elérkeztünk vasárnaphoz, rendezvény napjához, kezdődik a falunap. A rendezők számára korán indult a nap, kezdődött az ebédfőzés több sátorban is, így nekem is ki kellett mennem már korábban, kivinni anyut, aki segédkezett benne. Már az első körülnézésnél feltűnt egy igazi kedvenc, a Panyolai Pálinka feliratos utánfutó. (A pénzemet én máma mind elmulatom. 😀 )

Számomra a falunap igazából a HappyGang azaz Cory fellépésével kezdődött, persze már a koncert előtt a sportpályán voltam, és vettem egy 4 centes panyolai elixírt. Meg az jó. 😛 Persze anyu rögtön vett két üveggel, mert hát legyen itthon, ha kínálni kéne va-lakit. Közben persze vettünk egyéb cseme-géket is. (Pl kókusztekercset.)
Közben megkezdődött a nem túl népes kö-zönség előtt a fellépés. Cory nem csak a sa-ját számait, de egyéb feldolgozásokat is elő-adott. Bár kevesen voltunk, de elég jó han-gulatot teremtett a közel egy órás műsor alatt. A következő fellépő a Kiwi együttes volt. Na őket nem tudom, honnan vették elő, honnan kerületek most elő, mert eddig nem nagyon hallottam, hogy ők is retróznának.

Ez után következett a tombola sorsolása, rengeteg tárgynyereménnyel, mely után egy roma rapper, Goore érkezett a színpadra, aki egy elég jó műsort nyomott le. Tudjuk, a romák jók a rapben is. 🙂 Elég sok fiatal tombolt rá. Én eddig még nem is ismertem, nem hallottam róla, de tényleg jó volt. A rap után pedig következett a második este nemzetközi sztárfellépője, Mr President. A koncert intróval indult volna, amit sajnos sokan nem gondoltak, és csak énekeltek, amikor nem is kellett volna. Aztán feljött a színpadra LayZee, és magyar énekesnője. Természetesen mi mással indult volna a koncert, mint a nagysikerű Coco Jumbo-val. Közben elkezdett szemerkélni az eső, aztán egyre jobban beindult a bulival együtt. Minél jobb lett a hangulat, és felpörgött a buli, annál jobban esett.

Én már az eső kezdetén, 2-3 szám után bementem egy sátorba. Az eső pedig átváltott felhőszakadássá, és mindenki elmenekült, így 40-45 perc után leállt a koncert is. Sokan szaladgáltak kint, a zuhéban, voltak olyan fiatalok, akik félmeztelenül sétáltak, vagy futottak az esőben. Volt, aki elcsúszott a vizes fűben, és volt, aki direkt bele is ült. 🙂 (Na ő valószínűleg tudatmódosítót is fogyasztott.)
Sokan bejöttek a pályára, a fűre autóval, szerencséjük volt, hogy nem akadtak el, miközben már állt a víz a területen. Amikor alábbhagyott az eső, én is elindultam hazafelé. Szerencsére a főút mellett parkoltam, irányba állva, így csak be kellett ülnöm, és irány a haza.

Másnap reggelire tárcsán sütöttünk szalonnát. Igazi parasztreggeli.
Ehhez még előző nap ki kellett venni a fagyasztóból az étket, mivel így lett tartósan eltéve. Meg persze nem csak kiolvasztás történt, hanem kis hagymás olajban be is pácoltuk.

Kis pihenés és beszélgetés következett, majd ebéd és után indulás hazafelé. Pesten még kerültem egyet, és átvettem egy megrendelt cipőt.