Fonyód, Strand, Retró Fesztivál

Ha már elkezdtük a retrózást és a 90-es évek zenéire bulizást, elutaztunk Fonyódra is, a két napos Balaton-parti retró fesztiválra.

Július 26-án, pénteken este indult a buli. Előtte persze még le is kellett utaznunk Fonyódra, a fesztivál helyszínére. 1 dupla balesetet és az azt megelőző dugót leszámítva elég gyorsan leértünk Fonyódra az M7-esen, majd onnan még 30 perc a 4 faluval arrébb lévő szálláshelyre.

A szállás elfoglalása könnyen ment, annak ellenére, hogy a kiadók németek, így csak angolul, vagy németül beszélnek. A szállás egy felújított vályog parasztházban volt, így a legnagyobb melegben is hűvös volt. Kicsit fura volt az elrendezés, belépés után a hálóban voltunk, onnan nyílt a nappali, majd abból a fürdő.

Délután irány Fonyód, hiszen enni kellene valamit a fesztivál első napja előtt. Bementünk a „belvárosba” a vasútállomásnál leraktuk a kocsit, és irány szétnézni. Mit ad Isten, 3 utcányira volt a rendezvény helyszínétől, és szinte a kapuban találtunk egy vendéglátó helyet pizza / hamburger, sör kínálattal. Na benyomtunk gyorsan két hambit, rá sört, én egy kávét is.

Ugyan a kezdést 18 órára ígérték, de jelentősen megcsúsztak. A DJ-k is igazából 19-kor kezdtek. Amikor bementünk 18:30 körül, még csak magától szólt a zene, nem volt senki a pult mögött. Utána ment csak fel az első DJ. Első fellépő Krisz Rudi volt, aki nem csak saját régi (Homokba rajzolt szerelem, Keresem a szót) számait, valamint az új dalát, de más, 90-es évekbeli együttesek számait is előadta. Következő fellépő a Félénk Fiúk (Shy Guys) voltak. (Persze ma már nem 5-en, csak 3-an vannak) Ők sem csak a saját sikereiket adták elő, de fiúbandaként 1-2 Backstreet Boys számot is elénekeltek.

Ezután a Kozmix következett a meghirdetett Betty Love fellépés helyett. Ekkor már a tetőfokára hágott a hangulat. A két srác majd egy órás műsort nyomott. Éjfél magasságában érkezett meg a Mr President. Sajnos itt is csere történt. A két hölgy helyett egyetlenegyet kaptunk, és a hangja elég sok kívánnivalót hagyott maga után. Nagyon gyengécske, vékony hangja volt. Én egérkehangnak mondanám. Persze elhangzott a Coco Jumbo mellett Nagyon sokan rá/rájuk vártak, így éjfél után oszlani kezdett a tömeg, pedig volt még egy fellépő, Betty Love, aki előadta saját sikereit, köztük a Dj Boboval közös számát, és a Soho Party slágereket. És itt el is értünk az első nap végére. Akik maradtak, azokat egy DJ szórakoztatta még egy ideig. Mi nem maradtunk, leléptünk, hiszen hosszú volt nap. És már a másnapba fordultunk.

Így el is jutottunk szombathoz, a fesztivál második napjához. Persze, az csak este folytatódik, addig még van idő. Így hát a nem túl korai ébredés után megpróbáltunk magunkhoz térni. KV, fürdés, reggeli és irány Fonyód és strand, fürdés a Balatonban. Persze megint nem hoztunk pokrócot, törülközőt, amire leüljünk, így első körben vettem két napozógyékényt, majd vettünk egy felfújható matracot és labdát, amivel úszkálhattunk a tóban. Persze az eladót megkértük, fújja is fel nekünk, ha már ott van nekik a kompresszor. Több órás fürdés után összepakoltunk és elindultunk késői ebéd után nézni. Végül 1-1 pizza mellett döntöttünk. Evés után még szétnéztünk, szuvenírokat gyűjtöttünk, vásároltunk, majd irány a szállásra, rápihenni az estére.

[adrotate banner=”3″]

És akkor elérkeztünk a második nap estéjére. Gondolván a megkésett pénteki kezdésre, nem siettünk nagyon. Így viszont a szombati pontos kezdés miatt lekéstük a Happy Gang-et, illetve Cory-t. (Mohaman ugye pár éve sajnos elhunyt.) Mi csak az előadást csak távolból hallottuk. Mire beértünk a koncert helyszínére, már az UFO műsora ment. Mondanom se kell, hogy hiába a rengeteg saját sláger, ők is előadtak 1-2 olyat, ami abból a korszakból származott ugyan, de nem az övék volt. Sajnos a fellépésüket 2 perccel le kellett rövidíteni, ugyanis megérkezett a vihar, a színpad tetejét le kellett engedni, és míg szakadt az eső, fújt a szél, beküldtek minket a sátorba. A buli addig sem szünetelt, a sátorban is sokan énekeltek.

Kb 30-40 perc után újra elkezdődött a műsor, a szél elállt, az eső viszont hol nagyon esett, hol kevésbé. A színpadon a Splash volt a következő fellépő. Ment a Húz magadhoz ha fázol, miközben a hőmérséklet tényleg lecsökkent kissé, de sok elázott fiatal félmeztelenre vetkőzött. Persze volt a Tedd fel a kezedet, Lázad a szíved, Nincs szükségem rád.

Ezután pedig nem más következett, mint KoZsó és az Ámokfutók! KoZso a dalok egy részét a közönség között énekelte el. (Amikor lejött, akkor elállt az eső. Mily érdekes. 😀 ) Elhangzott a máig legsikeresebb daluk, amit még mindig lehet hallani a rádiókban: Szomorú szamuráj. Persze itt volt a Hold dala, vagy a Meghalok egy csókodért is. KoZsó és új zenész illetve inkább rappertársa is közel 1 órás műsort adtak. Az est végén Náksi pörgette a lemezeket, de ez az este korán véget ért az eső miatt. Akik maradtak KoZsóékig, azok is inkább elindultak haza. Így mi is a szállás felé vettük az irányt, hiszen másnap már el kellett indulnunk haza.

Vasárnap elbúcsúztunk a háziaktól, majd elindultunk kicsit még körbenézni Fonyódon. Én még szét akartam nézni a kilátóról, ahonnan csináltam pár fényképet, majd elindultunk a pályán, amikor eszembe jutott, hogy a szálláson maradt eldugva egy kis pénz, amit előző nap nem akartam a partra, illetve a bulira magammal vinni. Szerencsére megvolt még, ahova tettem. A háziak csodálkoztak is, mivel már kitakarítottak és nem találták meg. Azt mondták, sikerült jól eldugnom. 😀 Az 1 órás kiesés után végre tényleg hazafelé vettük az irányt, és 13-14 óra magasságában meg is érkeztünk Pestre, ahol elváltak útjaink, ki-ki ment a saját lakása,szobája felé. Hát jó tartalmasra sikerült ez a hétvége is.