Pál utcai fiúk – musical

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb hazai színdarabja a Pál utcai fiúk. 2016-os bemutatása óta több, mint 100 előadást élt már meg. A történet talán mindenki ismeri, hiszen általános iskolában tananyag, kötelező olvasmány. És nem csak itthon, de külföldön is, több országban ismerik a regényt.

Sikerült a nagy érdeklődés ellenére végre jegyet szereznünk rá még december elején a majd másfél hónappal későbbi előadásra. Tegnap eljött a nap, így mis végre megnézhettük a darabot. Korábbi darabokhoz és a filmhez képest változás, hogy a szerepeket nem gyerekek, hanem fiatal, huszonéves színészek játsszák el. A történet ettől még hihető marad, kivéve ugye az üveggolyót. (Nehezen elképzelhető, hogy 20 éves srácok üveggolyóval játszanak.) Érzésre a dalok remekek voltak, bár én fiatal korom óta Geszti rajongó vagyok. Talán két kiemelkedő volt, az Egyik az Einstand, tesó, a másik pedig a Mi vagyunk a grund.
Számomra a darabban meglepetés volt a vizesárok. Igen, volt egy vizesárok, és tényleg mindenki vizes lett, akinek vizes kellett lenni. Először Nemecsek csak belelépett, majd tényleg belebújt amikor az üvegházas jelenetre került sor. És később a Pásztor tesók is ebben fürdenek meg.
Természetesen a darab legmeghatóbb jelenete Nemecsek halála, aki Boka mellett hal meg, mielőtt a gittegylet tagjai odaérnének a hibájuk (nemecsek ernő, csupa kisbetűvel) kijavításával.

Fotók: fidelio.hu

[adrotate banner=”3″]