DSC00004

2006 május elsején születtél, rá két hónapra kerültél hozzánk. A szomszédok is gyorsan befogadtak, mindenkivel barátságos voltál, hiszen egy labrador emberbarát. Ha valakit beengedtünk, azt rögtön barátnak tekintetted te is. Mindig nagyon kíváncsi voltál. Ha szerelő jött hozzánk, mindig ott kellett lenned és figyeltél, tanultál, hogyan kell vízórát beépíteni. Miután apu meghalt, öcsém lett a te gazdád. Sokat jártatok el sétálni, voltatok a Merzse-mocsárnál is, de a kedvenc helyed akkor is a Vida domb volt. 
Mindig jó kutya voltál, de sajnos eljárt az idő feletted is. Állapotod rohamosan romlott, mióta a kis kutyával nem kellett tartanod a lépést. Ellustultál, izmaid leépültek. Tegnap végleg feladtad. Már nem tudtál lábra állni. Vizelési gondjaid voltál, éjszaka sem tudtál magadtól kimenni. Ma már visszatartani sem tudtad, ez pedig végzetes felfázást hozhatott volna. Úgy döntöttünk, hogy megkímélünk a további szenvedéstől. Ma elbúcsúztunk tőled. Jobb lesz most már neked is így. Remélem, a szivárványhíd alatt sokáig kell várnod a gazdád. Addig játssz sokat!

Nyugodj békében, Ronnie!
2018.11.25.

About Author

Leave a Reply